A betűtanulás

Az olvasástanulás folyamata három fő szakaszból áll a betűtanulás, a szóalkotás (összeolvasás) és a szövegértés. Ez a cikk az első fázist a betűtanulást és a hozzá szükséges részképességeket mutatja be, illetve milyen játékos feladatokkal lehet ezeket a területeket fejleszteni iskolában és családban egyaránt. Lényeges, hogy ezek a feladatok a gyerekekhez minél játékosabban, cselekedtetve érkezzenek meg. Kardinális pontja a tanulás folyamatának a pozitív érzések átélése, mert ez által vésődik be megfelelően az idegrendszerbe az elsajátítandó ismeret. A változatosság gyönyörködtet, szokták mondani ez még fontosabban érvényesül a tanulás folyamatára. Minél többféle módot, több érzékszervet, eszközt bevonunk, annál élményszerűbb lesz a folyamat. Fontos, hogy a gyermek örömmel, szorongásmentesen tanuljon. Szorongásmentes állapotban az agy akár 31%-kal nagyobb teljesítményre képes. Tehát ugyanolyan hangsúlyt kell fektetnünk a gyermek érzelmi és értelmi képességeinek fejlesztésére egy időben, az optimális eredmény eléréséhez. Varázslóvá kell válnunk, hogy a gyermek igazi varázslatként élje meg az iskolát, hiszen csodát vár. Adjuk meg, mert minden csemetének jár a mesés utazás, a betűk és számok birodalmába!

1. Betűtanulás (hangoztatás)

• Betűk felismerése, beazonosítása (A; a; A; a) – Gestalt-funkció

  

A Gestalt-funkció azaz az alak-háttér megkülönböztetése, a vizsgált formák felismerését, háttérből való kiemelését célozza meg. E funkció alkalmazása során a gyerek úgymond „passzív” vagyis csak a szemével pásztázza az ábrákat s várja, hogy megjelenjenek a keresett formák. Nincs szabályszerűség e feladatok megoldásában, a gyakorlás taníthatja meg az idegrendszert a Gestalt-funkció megfelelő működtetésére.

Játékok gyakorlásra:

1. Különböző formák, ábrák „össze vannak firkálva” ki kell találni mi bújt el a firka alatt. Ez lehet geometriai, állatos bármilyen ábra.
2. Nagyobbaknál egy-egy betű vagy szó hosszában ketté  vágva vagy el van takarva, ki kell találni melyik betű illetve milyen szó lehet.
3. Melyik betűre gondoltam? Egy álló egyenesből és három fekvő egyenesből áll. (E)
4. Polifoamból az ábécé betűit ki lehet vágni. Tegyük zsákba és a gyerekek tapintás útján nevezzék meg a kitapogatott betűt.
5. Rajzoljanak a gyerekek egymás hátára betűt kisebbek formát pl. házikót. Találják ki mit írtak vagy rajzoltak a hátukra. A párok cseréljenek. Ez otthon is jó móka.
6. Lézer pointer tollal (1-es osztályú ) rajzoljunk a falra formákat, betűket. A feladat szintén az előbbihez hasonló felismerni a megrajzolt ábrát, betűt. Csak felnőtt használhatja!!
7. Különböző betűtípusokkal írt betű felismerése vagy szó olvasása.

• Betűk megkülönböztetésének képessége (pl. b; p; d) – Vizuális differenciálás

  

A formák megkülönböztetésének képessége, az elemző látásmód, analízis- szintézis. E műveletekhez, már nélkülözhetetlen az irányított szemmozgás, a téri tájékozódás valamint az idegrendszer elemző-szervező működése. A téri tájékozódás mindig három szinten történik először saját testen, majd térben és a síkban.

Játékok gyakorlásra:  

1. Kép, rajz kiegészítése.
2. Mozaik játékok, puzzle, sorminta folytatása.
3. Bizonyos betű keresése, bekarikázása szövegben.
4. Formák keresése a környezetükben pl. háromszög, kör, négyzet.
5. Pótolják a hiányzó b vagy d betűket a szavakból! A kiegészített szavakkal alkossanak mondatot, hogy érezzék a mondatban betöltött szerepével is különbséget.

__al,   __al,  ___él,     ___ér,    ___ér    ha___,  ha____,  za__,  va___, lá___, a____

• Hangok megkülönböztetésének képessége (b-p; d-t) – Akusztikus differenciálás

  

Azonos illetve hasonló hangzású hangok hallás utáni megkülönböztetésével a különbségek észlelésének képessége. Miután a mai gyerekek nagy számban beszédészlelés és -értés problémával küzdenek szerencsés olyan olvasástanítási módszert alkalmazni, ami figyelembe veszi a homogén gátlást. E fogalom alatt azt értjük, hogy a hasonló elemek egyidejű megtanulása megjegyzési nehézséghez vezet (Ranschburg, 1939).  Amikor a gyerekek írni-olvasni tanulnak, gondoskodni kell róla, hogy a hasonló betűk (pl.:b-d-p) tanítása között elegendő idő teljen el. Először külön gyakorolják a hasonló betűket és csak akkor helyezik egymás mellék őket, ha külön-külön már biztonságosan mennek. Ezután pedig sok időt szánnak arra, hogy gyakorolják a hasonló betűk és szavak megkülönböztetését (Meixner, 1993).

Játékok gyakorlásra:

1.Vegyünk fel különböző zajokat, hangokat telefonnal ismerjék fel a gyerekek minek a hangját hallják.

2.Terítő alá tegyünk tárgyakat pl. kulcscsomó, üvegpohár, papír, fakocka, celofán, csengő. Szólaltassuk meg a tárgyakat összekoccintással, tépjük szét vagy gyűrjük össze a papírt, celofánt. Melyiket ismerik fel?

3.Szerezzünk képeket az alábbi szavakhoz. Mutassák meg melyik képnek hallják a nevét?

bab-pap, seb-zseb, szikra-szikla, szám-szán, sál- száll, gyom- nyom, korom-köröm, tető- tetű

Nagyon sok ilyen szót gyűjthető, amivel lehet játszani a gyerekekkel. Mindig képezzünk a szópárokkal egy-egy mondatot. Később lehet vicces mondatokat is alkotni és helyessé varázsolni őket.

4. A kéményben sok a köröm.

    Gyorsan siklik a szám.

    A térdemen lett egy zseb.

5. Egyforma vagy nem egyforma? Olvassuk fel a szópárokat, koppintsanak vagy emeljék      fel a ceruzájukat, ha nem egyforma szavakat hallanak. Itt is fontos, hogy foglalják  mondatba az elhangzott szavakat.

hal-hall, kép-kép, tol-toll, lép-tép, új-ujj, kap-lap, tél-fél

Lényeges, hogy a gyerekek érzékeljék a hangok, szavak közötti különbséget és ezt minél játékosabb formában, cselekedve éljék át.   

• Betűk hangoztatása – Társításos tanulás (intermodális integráció)

Hallási és látási ingerek, a hallott beszédhang (fonéma) a látott betű (graféma) összekapcsolása.

Hamarosan a cikk folytatásában a szóalkotásról (összeolvasásról) olvashattok bővebben.

Derűs tanulást, vidám perceket kívánok nektek!