Vannak gyerekek akik, csak akkor agresszívek, ha frusztráció éri őket. Ők az impulzív agresszív gyerekek. Valamilyen okból kifolyólag gyenge még az idegrendszerük feszültségtűrő képessége. Az ilyen gyerekek nevelhetősége egyébként jó, csak félő hogy a durva viselkedés miatt, ha nem segítünk, a közösség perifériájára kerülnek, a társai „megbélyegzik” XY és Z „rossz gyerekek” a csoportban vagy osztályban. Ha történik valami rendbontás a közösségben szinte biztos, hogy előkerül ezen gyerekek meggyanúsítása, holott lehet jelen sem voltak a rendetlenkedésnél. Szomorú következményei lehetnek, ha nem tudunk hatékony támogatást nyújtani, ugyanis a rosszcsontok innentől tényleg elkezdenek agresszíven viselkedni, mert ezt várják el tőlük. A Pygmalon-effektus negatív példája. Lényeges itt is, mint minden nevelési helyzetben a felnőttek szemlélete, a pozitív mintaadás. A gyerekeknek óvodában és az alsó tagozatban jó vagy rossz létezik. Nincs átmenet, nem érzékelik még az apró különbségeket. Ha a pedagógus azt mondja, hogy Pistike rossz, a gyerekek is annak fogják látni, mert a csemeték velünk azonosulnak a mi értékrendünket követik.
Az átpártolás kezdeti évei
Az alsó tagozat első évei az átpártolás időszaka a gyerekek életében. Elkezdődik a szülőktől egy lassú leválási folyamat első és második osztályban a tanító néni, később a kortárs csoport lesz a minta, de ennél a korosztálynál még mindig a felnőttek játsszák a meghatározó szerepet. Nagy felelősség van rajtunk pedagógusokon, szülőkön milyen szemléletet, milyen szavakat, gesztusokat közvetítünk a tanítványaink, gyerekeink felé. Már sokszor leírtam, de újból megteszem, mert amit a gyerek hall magáról 6-10 éves korban életre szóló bevésődés számára az önértékelés, önbecsülés szempontjából. Ezért tartom kulcsfontosságúnak legyen eszköz a kezünkben, hogy tudjunk a problémás gyerekeknek megfelelő segítséget adni. Azt határozottan állítom, hogy ez kedvesség, szeretet, türelem, humorérzék, elfogadás és a gyermek teljes megismerése és megértése után lehetséges. Erőből nem lehet nevelni, tanítani! És a szőnyeg alá söpröm a problémát sem fog működni, mert abban orra lehet esni. Sorolhatnám még, de inkább olyan támogatást szeretnék adni, ami hatékonyan használható.
Impulzív agresszivitás kezelése
Az impulzív agresszivitást mutató gyermek, tehát még nincs agresszor szerepben, nekünk pedagógusoknak meg kell akadályoznunk, hogy agresszorrá váljon. A viselkedés rendezés öt lépését alkalmazzuk, akkor amikor a gyermek értelmileg képes a befogadásra, valamint őt is zavarja, s szabadulni igyekszik az agresszív megnyilvánulásaitól. Érdemes használni. Ne várjunk egyik napról másikra változást. Minden gyereknek más időre van szüksége, hogy a negatív viselkedés minták kioltódjanak és a pozitívak beépüljenek. Legyünk türelmesek!
- Értelmezés: „Te nagyon ügyes, kedves gyerek vagy, csak néha csibészkedik a kezed vagy a lábad. Amikor mérges, haragos vagy valakire, akkor még nem tudsz vigyázni a kezeidre vagy lábaidra, s olyankor megütöd vagy megrúgod pajtásaidat.”
- Célmeghatározás: „Elárulok egy titkot, képes vagy rá, hogy megfegyelmezd a kezeidet, lábaidat.”
- Aktivizálás: „Ha azt érzed, hogy dühös vagy valakire, rögtön figyelj a kezedre és lábadra. Parancsolj neki, hogy üssön vagy rúgjon a levegőbe! De akkor rohanj is hozzám és mondd el mi történt! Használd a zsebfecnit!” Ezzel lehetőséget adunk a feszültség azonnali levezetésére, eleinte ne is korlátozzuk abban, ha kiabálva rohan. A szocializáció során a fizikai agressziónak verbális agresszióba kell átmennie. Ennél a hármas pontnál használtam még a „zsebfecni- módszert”. Második osztályban, felírtam papírra ezt a lépést és a gyerek zsebébe tettem. Szünetben mindig figyeltem, messziről mi történik. Először semmi különös majd később láttam, amikor a csemete dühös volt elkezdett a zsebében turkálni elolvasta a papírt és mélyen elgondolkodva elkezdett az udvaron sétálni, már nem is rohant hozzám. Időt nyert magának és a feszültséget levezette.
- Társak bevonása: XY nagyon ügyes és képes arra, hogy rakoncátlan kezeit, lábait megfegyelmezze, de ehhez nekünk is segítenünk kell. Ha mérgesnek látjuk őt, akkor figyelmeztessük a keze, lába megfékezésére vagy arra, hogy vegye elő a „zsebfecnit”. Az áldozatjelöltek nagyobb kontrollal bírnak egy frusztrációs helyzetben, mint esetleg a tudat-beszűkült állapotba került, agresszióra hajlamos személy. Hogy a többi gyermek is találkozzon kihívással, nekik mondhatjuk azt: „Kíváncsi vagyok, ki hogyan tud parancsolni a kezének?” Ezt követően képességfejlesztés irányába terelhetjük a gyermekek figyelmét, pl.: célba dobás, célba rúgás, függeszkedés stb.
- Megerősítés: Amennyiben sikerült megfékeznie az agresszív indulat levezetést vagy nyugodt, frusztráció szempontjából eseménytelen napja volt a csemetének mindenképpen jutalmazzuk meg. Piros pont, matrica, kártya stb. Nagyon lényeges a jutalmazás, ezek olyan pozitív megerősítések, melyek segítik a helyes viselkedési szokások bevésődését. Fontos ilyen esetekben a láthatóság, lássa a gyerek fejlődését, hogy napról napra ügyesebben tudja megfékezni rakoncátlankodó kezeit, lábait, egyre több piros pontja, matricája, kártyája gyűlt össze. A szóbeli dicséretekkel se fukarkodjunk, használjuk az egész osztályban, hiszen minden gyerek partner ebben a tevékenységünkben is.