Differenciálásra feladatok-nyelvtan, helyesírás 3-4.osztály

Néhány kihívást jelentő feladat, amely alkalmas mennyiségi és minőségi differenciálásra is. Kooperatív vagy páros munkában egyaránt végezhető.  A nyelvtani és helyesírási ismereteken túl fejleszti a kooperációt, kreatív gondolkodást, szó és -mondatértést, analízist-szintézist, figyelmet.

Elolvasom “Differenciálásra feladatok-nyelvtan, helyesírás 3-4.osztály”

Egyszer minden jóra fordul-februári mese

Januárban, a gyerekek rengeteg derűs pillanatot éltek át a csoportjukkal, családjukkal.  A másodikosok ránéztek a naptárra és szinte el sem hitték, hogy elérkezett a február. Már nagyon várták, hiszen a farsang ideje köszöntött rájuk, az iskolai mulatság, a jelmezes felvonulás, a mókázás ideje. Éppen azon tanakodtak, ki minek fog beöltözni, amikor Ági néni lépett be a terembe.

 – Mi ez a csacsogás, csivitelés madárkáim? – nézett körbe mosolyogva a tanító néni.

 – A farsangról beszélgettünk, hogy ki minek szeretne beöltözni – csiripelték válaszként a gyerekek.

Nahát, szinte gondolatolvasók vagytok, mert ma éppen a farsangról szerettem volna veletek társalogni. Üljünk le gyorsan a szőnyegre és mindenkit hallgassunk meg, mit tud erről a népszokásról – kérte Ági néni.

A gyerekek egy szempillantás alatt a megszokott beszélgetős helyükre telepedtek és várták Ági néni mit is szeretne mondani.

– Mit tudtok a farsangról? – nézett körbe a tanító néni kíváncsian. 

 – Én azt, hogy ilyenkor elűzzük a telet, és várjuk a tavaszt – kacarászott Gábor.

 – És Mohácson van busójárás – vágott közbe Saci.

 – Az én nagymamám olyan farsangi fánkot szokott ilyenkor sütni, ha hoznék belőle megnyalnátok utána mind a tíz ujjatokat- jelentette ki büszkén Katica.

 – Akkor hozzál légy szíves, kérd meg szépen a nagymamádat, hogy süssön nekünk! – kérték kedvesen osztálytársai.

 – Na jó, majd meglátom mit mond a nagyi, de szerintem biztosan süt nekünk abból a hiper-szuper, fenomenális, mennyei, fergeteges, frenetikus fánkból- nevetett Katica.

 – Fogadjuk, hogy ezt nem tudod elismételni- mondta tágra nyílt szemekkel Peti.

 – Dehogynem – vágott vissza a leányzó és már hadarta is- a hiper-szuper, fenomenális, mennyei, fergeteges, frenetikus fánk.

 – Szerintem, ha ezt elmondod ugyanígy a nagyidnak lesz egy óriási adag fánkunk- kacagott jóízűen Ági néni is és megölelte kis tanítványát.

Az osztály, már a hasát fogta a sok nevetéstől, amikor egy ismerős neszre figyeltek fel:

 – Jaj de jó! – örvendeztek a gyerekek – megérkezett a februári mesénk.

Ahogy a gyerekek ezt kimondták a meseláda lassan elkezdett leereszkedni a szekrény tetejéről és színes konfetti szóródott a szőnyegre, szerpentinek csavarodtak, lógtak le a lámpákról és farsangi szemüvegek, álarcok kerültek a gyerekek és Ági néni arcára. Ahogy egymásra néztek újra kitört belőlük a nevetés.

 – Annyira jól nézünk ki – nézett körbe kacarászva Ági néni.

Közben a meseláda leereszkedett közéjük és kitolódott a februári fiók.

 – Hű, vajon miről fog szólni az e havi mesénk? – kérdezte tágra nyílt szemekkel Dóri.

Ági néni kivette a papírtekercset és belekezdett a történetbe.

Elolvasom “Egyszer minden jóra fordul-februári mese”

Olvasástechnika fejlesztése társasjátékkal-Robotka olvasni tanul

A változatosság nemcsak gyönyörködtet, hanem új élményekkel gazdagítja az olvasástanulás folyamatát. Minél többféle módon, játékosan olvasunk a gyerekekkel annál közelebb hozzuk őket a olvasás szeretetéhez.  Az olvasási készségek és részkészségek, a szövegértés hierarchikus rendszert alkotnak.  Ha valamiért nem működik a hálózat, akkor bizonyára egy alacsonyabb szintű készségben keresendő a probléma. Nagyon fontos a szavak olvasása és megértése, ha ez nem működik a mondatokat és szöveget sem fogja érteni a gyerek. Ez a játékos feladat fejleszti: az olvasástechnikát, szókincset, szóértést, szóbeli mondatalkotást, tájékozódást, kooperációt, kreativitást, főfogalom alá rendelést.

Elolvasom “Olvasástechnika fejlesztése társasjátékkal-Robotka olvasni tanul”

Vigyem szeptembertől gyermekemet iskolába?

Sok szülő fejében fogalmazódik meg ez a kérdés ebben az időszakban, természetesen jogosan, mert mindannyian a legjobbat szeretnénk gyermekünknek. A törvényi szabályozás szerint az a gyerek, aki az adott évben augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, tanköteles korba lép, ami azt jelenti, hogy elkezdheti az iskolát. Azonban ez nem “teljesen” kötelező, óvodavezetői és/vagy szakértői bizottság engedéllyel a következő naptári év szeptemberében, vagyis a 7 éves kor betöltése után is lehet iskolába mennie, de van, aki akár 8 éves korában is megkezdheti az elsőt.

Olvass tovább